A Látó szépirodalmi folyóirat blogja

Látó-blog

Láng Zsolt: Az élet gimnasztikái

Erdélyi Lajos: Túlélés. Egy fotográfus visszaemlékezése. Zachor Könyvek, h. n., 2012.

2020. március 23. - 1...1

A kis Erdélyi Lajosnak igazán napfényes gyerekkora volt itt Marosvásárhelyen. A falusias hangulatú Arany János utcában mindenki ismert mindenkit, az udvarban hinta, a kertben gyümölcsfák, a házban külön gyerekszoba, puha takarókkal, díszpárnákkal, könyvekkel, a falakon festmények, a polcokon…

Tovább

Demény Péter: Hol keressük a kreativitást?

Benedek Szabolcs Ballada egy csapatról című könyvéről

Egészen más gyerekkorom volt, mint Benedek Szabolcsnak. A meccseket, melyekről ő ír, bolhás tévéken néztem meg különféle helyeken, mint amilyen a kolozsvári Hajnal negyed vagy a Bükk. Odamentünk a nagynénémékhez vagy a domboldalra, ahol millióan voltak, és úgy tettünk, mintha meg tudnánk…

Tovább

Imre Eszter: 5 könyv karantén idejére

Íme öt könyv, amiért most vérzik a szívem, ha arra gondolok, hogy be jó élet is volna, ha még nem olvastam volna őket, és most, a karantén ideje alatt találnának meg. Mert amikor olvastam őket, akkor önkényesen karantént rendeltem el, és senkivel nem találkoztam, senkit nem fogadtam itthon, és nem…

Tovább

Vida Gábor: 1917

Hosszú éveken át nem igazán olvastam másról, mint az első világháborúról. Ha csak a jól megírt szaktanulmányokat számítom, akkor sem elég egy ember élete, hogy mindent. Volt egyszer egy honlap, ahol megpróbálták összegyűjteni a világháborús újságcikkeket, én tízezer dokumentumra emlékszem, aztán a…

Tovább

Lev Manovich: Miként fogja befolyásolni a jelenlegi világjárvány a kultúrát?

A moszkvai születésű Lev Manovich a Kaliforniai Egyetem vizuális művészetek tanszékének professzora, az „új média" alkotója és teoretikusa. Számítógépes animációval, digitális filmmel és fotográfiával, interaktív multimédiás eszközökkel dolgozik, digitális művészeteket oktat. Miként fogja…

Tovább

Demény Péter: Barátaink bugyra

„Törlöm azokat az ismerőseimet, akik nem köszönnek, ha szembemegyünk az utcán.” Sok ilyen hirdetés jelenik meg a Facebookon, legalábbis a járvány előtt sok ilyent láttam. Nem szoktam osztogatni vagy másolgatni őket, mert én magam sem köszönök minden FB-ismerősömnek. Már az iskolában szavaltam,…

Tovább

Codău Annamária: Triptichon

Constantin Mihu fotójáról (Azopan. Készült: Marosvásárhely, 1984.)

Első erkélyen idősebb férfiak. Cigaretta, egy-két mondat, talán jobban is értik, mit történik, láttak már ilyet sokszor. Középső lakásból gyerek és nő néz kifelé. Lazaság egyfelől, kíváncsiság másfelől: ha ez olyasmi, ami mindenkit érdekel, nézzük csak meg mi is. A harmadik ablak népesebb, a…

Tovább

Imre Eszter: Miről feledkeztünk meg?

Az ifjú pápa - Az új pápa

Ezzel a kérdéssel kezdi beiktató beszédét az ifjú pápa az azonos című sorozat elején, és ennek a sorozatnak a folytatása Az új pápa, amiről azt gondolom, hogy a mélységét akár csak megközelítő sorozat sincs jelenleg az igencsak túlterhelt sorozat-palettán. Éppen ezért fontos, hogy a körülötte…

Tovább

Demény Péter: Van-e kit szeretnünk?

Gondolatok Camus regénye kapcsán

Ki marad meg, és kit visz el a pestis? Gyakran szoktam ezen a kérdésen töprengeni, amikor egyik kedvenc könyvemet újraolvasom. Camus nemcsak nagy író, hanem nagy gondolkodó is, ezért még kevésbé mindegy, hogy ki az, akit ösztöne életben hagyott, és ki az, akit nem. Rieux esetében egyszerű a válasz:…

Tovább

Vida Gábor: Sirály vagyunk mindahányan

A Tompa Miklós Társulat élőben közvetített előadása kapcsán

 A hetvenes meg a nyolcvanas években a Magyar Televízió rendszeresen közvetített színházi előadásokat, felvételről meg élőben is. Úgy gondolta még akkor a hatalom, hogy a színházi élményt azoknak is elérhetővé kell tenni, akik nem férnek be a terembe, vagy vidéken élnek. Péntek este voltak az élő…

Tovább
süti beállítások módosítása