„Nagy művész volt Baudelaire, és nagy művész volt Dosztojevszkij, de amíg Baudelaire kedvére hentereghetett a Pimodanban, Dosztojevszkij kötéllel a nyakában várta a szégyenletes komédia befejezését.” Mindig fintorogva olvastam Szilágyi Domokosnak ezt a párhuzamát, igazságtalannak éreztem. De éppen…

(A) Ami ugyanazzal egyenlő, az egymással is egyenlő. (B) Ennek a háromszögnek a két szára ugyanazzal egyenlő. (Z) Ennek a háromszögnek a két szára egymással is egyenlő.  (Lewis Carroll, What the Tortoise Said to Achilles. MIND, 1895. Mekis Péter fordítása.) A carrolli matematika az irodalom…

Molière január 15-én lett volna 400 éves. Nem ezen a napon született, de ez megkeresztelésének bejegyzett dátuma. Apjától örökölt foglalkozását, az udvari kárpitosmesteri címet, hamar a színházi mindenes szerepére cserélte. Így született meg immár másodszor Jean-Baptiste Poquelin, és lett belőle…

Akkor még volt igazi tél – bezzeg. Akkor még minden igazi, egyedül a szocializmus volt létező. Vagyis a szocializmus Magyarországon volt létező, Romániában pedig eredeti – original. Általános is volt, meg nemzetközi, mint ma a kapitalizmus és a nacionalizmus. Valójában mindig egy nemzetközi…

Élesztő emberek – ez jut eszembe a Bretter-nemzedék tagjairól. Olyan emberek, akik egy nagy pedagógus, egy jelentős gondolkodó asztalánál ülhettek, vele sétálhattak, így tanulhattak gondolkodást és kételyt mindennel szemben.