A hiú ábrándok és lesgól-örömök másnapján a tanterem mélyéből váratlanul íveli elém kérdését Artúr: miért ácsorogtam a téren előző este, miért nem néztem a meccset valamelyik teraszon? Mondom neki, hogy nyolcesztendős lányom is van, akinek a mozgásigénye előbbre való bármiféle meccsnél; amikor…

És mégis van olyan, hogy tévé-focit nézek. Amikor várhatóan széltében-hosszában arról lesz szó a közösségi médiában. Most éppen a magyar-portugál nyitómeccsről. Nyilván nem a kvázi mérkőzésről volt/van/lesz. Persze azzal együtt, hogy nem minden irodalom, ami mögöttes tartalmaktól terhes. Inkább…

Sajnálom, apa! – mondta a lányom szomorúan, amikor lefújták a magyar-portugált. A fiam is vigasztalni próbált. Nagyon meglepődtem. Nem gondoltam volna, hogy látszik rajtam, mennyire csalódott vagyok.

Sosem gondoltam volna, hogy valaha tanulságosnak fogom vélni a focit. A sport természetéből eredően „nem lehet” tanulságos, ez csupán holmi izzadtságszagú macsó erőpróba, mediatizált ketrecharc véget nem érő szponzorviadalokkal, hazafiságnak maszkírozott gyűlöletcunamival, melynek zajában jól meg…

A metrólejáratnál népdalt énekel valaki, a dalocska a marosszéki kerek erdőről szól, amelyben, mint ismeretes, madár lakik, tizenkettő, a középkorú férfi előadó előtt kis doboz, nem látom, hogy bárki beledobna valamit, legalábbis az alatt a másfél perc alatt, amíg a szemem előtt van, de mintha nem…

Nayim művelt ilyent 1995-ben. Felnézett, meglátta Seamant, aki a kapujától távol dangubált, és negyven méterről káprázatosat emelt a Real Saragoza-Arsenal UEFA kupa döntőben. Akkoriban még külön volt a BEK (Bajnokcsapatok Európa Kupája), a KEK (Kupacsapatok Európa Kupája) és az UEFA, ez a gól…