Anyám már tizennyolc éves koromban megjegyezte, hogy onnan tudja, valami nincs rendben nálam, hogy nem írok. Elnagyolt kijelentésnek tartottam, és azóta is ez a vád éri a leggyakrabban részemről: hogy „nagyokat mond”. Tulajdonképpen a posztmodern és anyám, ők ketten váltották ki belőlem ezt az…

Most, hogy már nyakunkon a tél, az autóm is téligumikat kapott, és az első hó is megérkezett, korcsolyázhatnékom van. De nem a klasszikus, műjégkorcsolyázásra vágyom, hanem az igazi, vad csúszásra a jégen: gyorskorcsolyázásra, vagy ahogy hívtuk a nyolcvanas évek elején: futókorira. Gyerekkoromban…

Azt hiszem, akkor is tilos volt a parkban disznót vágni, amikor ezt a képet 1978-ban Erdélyi Laló készítette. Én a 21. században is láttam ilyet, igaz, diszkréten csinálták, csak hát felfordulással jár, nehéz eltitkolni. Azon is jókat derültünk, amikor a román egyházfő egyházi ünnepnek nyilvánította…

Az a gyanúm, hogy öregszem. Nem is olyan régen háborogtam, hogy a Duna Televízió megszokott erdélyi képsorában az egy lovas szekér afféle vágókép lett a 90-es években, az erdélyi szegénység szimbóluma, amelyhez megfelelő zenét is adtak, főleg mezőségi lassút. Nem minden ok nélkül volt ez így, és…

Nemrég egy álmomban nagymamámmal sétáltunk. Elvileg a mi városunkban, de valaki megbűvölhette, mert csak a mása volt, úgy, hogy tulajdonképpen semmiben nem hasonlított rá. Babona: valami különös hasonlóság mentén olyan, mintha, de talán az, talán nem. Mint amikor a nyelvem hegyén van a szó, az…

Mióta beszereltük a légkondit az egyik szobába, elviselhető a tikkasztó hőség a budapesti nyárban. Ha a kinti hőmérséklet eléri a +43 Celsius fokot, mindig eszembe jut Bukarest, a bukaresti +43 fok a Crângași negyedben, a betonrengetegben.

Azon a tikkasztó júniusi napon, amikor a marosvásárhelyi sürgősségi kórház egyik félreeső, sötét zugában az orvos halkan, szinte suttogva tudatta nagyapámmal, hogy mindkét tüdején dió méretű daganatot találtak, és a véres köpések mostantól csak gyarapodni fognak, majd némi erőltetett, de kétségkívül…

Panasz van a férfiakra. Legutóbb talán Zimbardo dr. mondott kemény, erős, diagnosztikus érvényű mondatokat a középosztály által nevelt vagy tenyésztett fiatalemberekről. Elpuhult, nyámnyila (vö. Madagaszkár) nemzedék, anyámasszony katonái, akik számára legnagyobb kérdés, hogy a nagybötűs életben ki…

Hat-hét éves korom körül, amikor megkérdezték, hogy „Mi leszel, ha nagy leszel?”, mindig azt feleltem: kötéltáncos, vagy zongorista. Ezen a válaszon apám szórakozott a leginkább, és mindig kíváncsi volt, honnan ez a kettő, miért, és kérte, hogy próbáljam meg elmagyarázni. Nem igazán tudtam, ma sem…

A maxi taxi nem húz be a megállóba, a sofőr mondja nekem, valahogy szálljak le, ő nem kapcsolja ki a motort, mert akkor lehet, nem indul el többé. Rám kacsint, kezembe nyomja a fecnit, 15 lejt kér, adok húszat, nem kérem a visszajárót, alig várom, hogy leszálljak, megfulladok. Végig álltam a maxi…