A Látó szépirodalmi folyóirat blogja

Látó-blog

Vida Gábor: Kölök

2021. január 30. - 1...1

Nálunk a 19. és a 20. században viszonylag bő terük volt a különcöknek. Nálunk ez Marosvásárhelyen van. Aki Petelei István és Molter Károly írásait olvassa, tudja, hogy miről beszélek. Aki nem tudja, annak elmondom, hogy Vásárhelyen mindig volt egészen sok ember, aki nem illeszkedett a rendszerbe.…

Tovább

Vida Krisztina: Mondja csak, van itt medve?

– A lehető legjobb helyre jöttek, hozzánk minden közel van, amit látni érdemes. Mindenképp nézzék meg a vízesést, csak egy órát kell menni, és nem túl nehéz a terep – mondta Rózsi a térképet böngésző családnak. Amíg a szülők a turistaösvényeket tanulmányozták, a két gyerek érdeklődve nézte a kis…

Tovább

Imre Eszter: Gondolatok az írás és a szorongás anatómiájáról

Anyám már tizennyolc éves koromban megjegyezte, hogy onnan tudja, valami nincs rendben nálam, hogy nem írok. Elnagyolt kijelentésnek tartottam, és azóta is ez a vád éri a leggyakrabban részemről: hogy „nagyokat mond”. Tulajdonképpen a posztmodern és anyám, ők ketten váltották ki belőlem ezt az…

Tovább

Albert Mária: Egy „nem megfelelő” filmről

Radu Jude Tipografic majuscul c. filmjéről

Egy, a közelmúlt történelmével foglalkozó, nemrégen bemutatott színházi előadás kapcsán a kritikus hangsúlyosan rákérdezett, hogy vajon lehet-e, szabad-e a társadalmat fájdalmasan érintő, bonyolult és elhallgatott dolgokat esztétizáló megközelítésben tálalni a közönségnek. A kérdés jogos, de talán…

Tovább

Láng Zsolt: Bartók Braunwaldban

Őrület zongorát ide felcipelni. Ma helikopterrel tennék, de akkoriban még távol álltunk ettől a lehetőségtől. A sikló már működött, de a megállója messze lent, huszonöt perc gyaloglás. Nyilván szekérrel hozták fel. A lovaskocsi a mai napig szolgálatban áll, az élelmet és a vidám vendégeket is azzal…

Tovább
süti beállítások módosítása